Hullámtávrepülés az Alföldön!

A Molnár Géza (Geda) által szervezett, immáron hagyományos ÖFA-ÖPI találkozón vettem részt, ahol a résztvevők, mint jómagam is, túlnyomórészt MVK feladatot repültek. Délelőtt 10 órakor tartottam napi meteorológiai és légtérfelhasználási eligazítást.
 
A 0 órás (UTC) szegedi meteor felszállás alapján meteorológiai adatok a következők voltak:
T felhő: 28,2 ºC.
Felhőalap 1542 m.
Gradiens: 
  • 340m-1500m : -0747 ºC/100m
  • 340m-2500m: -07,57
  • 340m-2500m: -07,57
960-1070m inverzió.
Szél 1500m-en 270 fokról 28,8 km/h.
A várható napi maximális hőmérséklet 27 ºC.
 
Tehát a mérés alapján nem volt várható a cu felhő megjelenése.
Mivel sajnos a mérés helyi idő szerint 2 órakor történik, a repülés meg 10-11 óra múlva indul, és ha a két időpont között advekció történik, akkor az adatok a repülés megkezdésekor, mint ahogy számos eset is bizonyítja, mit sem érnek. Így volt ez a mai napon is, ugyanis volt cu!
 
13:11-kor szálltam fel a Nimbus-4T típusú gépemmel.
A feladat: Kiskundorozsma- Lökösháza-B501-Kiskundorozsma 312,8 km-es hosszan elnyújtott háromszög. B501-es fordulópont Jánoshalmától van ÉNY-ra kb. 7-8 km-re.
 
13:32:50-kor repültem át az indulási vonalat 1449m-en. A háromszög első szárát 110 km/h-ás átlagsebességgel teljesítettem.
A felhőalap kezdetben 1500 m-en, majd a Tiszát átrepülve fokozatosan emelkedett előbb 1700, majd 1800 m-re. A szél ebben a magasságban 310-340 fokról 12-16 km/h volt.
 
Az első fordulópont elérése után, ahogy megfordultam és indultam ny-i irányban, akkor láttam, hogy alakulnak a hullámfelhők. Persze nagy jelentőséget nem tulajdonítottam nekik, mert a korábbi tapasztaltok alapján, azt tudtam, hogy ez azt jelenti, hogy a magasban erős a szél, de ezt a síkvidék feletti hullámfelhőket még sohasem sikerült emelkedésre kihasználni, mert úgy véltük, hogy emelőterükhöz csak nagyobb magasságokban lehet csatlakozni.
 
Ahogy siklottam cu-ról cu-ra, egy hullámfelhő csábítóan szép volt, ezért tettem egy kis kitérőt jobbra, de alatta 1200-1300m-en, nem találtam semmit. Na, mondtam magamban, ezt vártam, semmi kellemes meglepetés, nincs emelés.
 

"Felnézek, hát látom, hogy már nem cu van felettem, hanem egy hullámfelhő!"

 
Folytattam az utamat, közben a cu. felhőalap tovább emelkedett. Tótkomlóst elhagyva, egy 2-3 m/s-os emelésben (termikben) elértem a felhőalapot 2000 m-en, és ahogy a gépet felgyorsítva elhagytam a termiket, éreztem, hogy továbbra is emelésben vagyok. Felnézek, hát látom, hogy már nem cu van felettem, hanem egy hullámfelhő! Azonnal fordultam vissza, a hullámfelhő szél felőli oldalára, közben a sebességet lecsökkentettem a Vgazd-ra. Az emelés 1-1,5 m/s. Pár inga után egy kis korrekció, ahogyan kell, máris 2-3 m/s az emelés. 
 
Mivel Szatymazról a távrepüléseink repülési terv leadásával történnek, felszállás után a távrepülések egész időtartama alatt, a Hungarocontrol Tájékoztatójával vagyok rádió és transzponder kapcsolatban, azonnal emelkedési engedélyt kértem 3500m-re. Az engedélyt megkaptam.
 

"Az MVK feladat sebességi része most másodlagos..."

 
A hullámfelhő alapját 2300-2400 m körül értem el, és a tetejét 3100m-en hagytam el. A vízballasztot eldobtam, hogy jobban emelkedjek, meg ne legyen probléma az esetleges befagyással. Elhatároztam, hogy repülésemet kísérleti, felfedezői célból folytatom, felemelkedek 4000 m-re, (Azért csak 4000 m-re, mert nem volt nálam oxigén légzőkészülék.) megpróbálok eljutni a második fordulópontra, mégpedig oly módon, hogy az útvonalon lévő összes hullámelőtérben emelkedek, mintegy feltérképezem azokat, és a feladatot megpróbálom megrepülni hullámtávrepülési technikával. Az MVK feladat sebességi része most másodlagos a helyzet különlegessége miatt.
 
A szél beerősödött és irányt váltott, 280 fok 26-35 km/h. Ahogy közeledtem a 3500 m-hez, kértem emelkedést 4000 m-re. Sajnos nem kaptam meg, mert Temesvárra süllyedő forgalmuk volt. Az emelkedést megszakítottam, 2m/s-os emelést hagytam ott, siklottam tovább Ny-nak az útvonalon a következő hullámfelhő irányában. Kb. 15 perc múlva az emelkedést engedélyezték FL 140-re (4250m).
A táv hátralévő részében összesen 10 helyen emelkedtem, minden esetben az emelőteret hullámfelhők jelezték, így az emeléseket könnyen megtaláltam. Akkora emelést amekkora az elsőnél volt, már nem találtam, viszont mindegyikben tudtam emelkedni, 05-1,5 m/s-al. A legnagyobb magasságot Dóctól É-ra 5 km-re értem el, QFE 3920 m-t, QNH 4000 m-t.
 
Végül is a feladat sebessége nem lett nagy, ez azért adódott így mert a hullámrepülés legnagyobb részét szembeszélben repültem, valamint a repülés kísérleti jellege miatt is, amit az előzőekben már említettem. Persze, ha az emelkedés után a távrepülést a magasban beerősödött  hátszélben tudjuk folytatni, már mindjárt más a helyzet az átlagsebességet illetően.
Érdemes rápillantani a szembeszélben végzett, a feladat leghosszabb feladatszárának (155,6 km) az átlagos siklószámára, ami 854-re adódott!!! Mekkora lett volna ez a siklószám hátszélben? 
Azért van a repülésnek a kísérleti jellegén túl más fajta teljesítményértéke is, mert egy repülés alatt teljesítve lett az egy gyémántos aranykoszorú három feltétele.
 

"Érdemes lesz, működőképes oxigén légzőkészüléket tartani a fedélzeten..."

 
Mi a magyarázat erre a síkvidéki hullámra? 
Valószínűleg a cu felhő emelkedése közben belenyomul a felette lévő inverziós rétegbe kitüremkedést okozva, (Ez a kitüremkedés a „hegy”.) és  ha ezen réteg felett a szélerősödés megtörténik, valamint az inverzió felett továbbra is stabil a légrétegződés, a légtömeg belenghet, ennek következtében kialakul a hullámmozgás. Pluszban még ha a levegő is elég nedves, kialakulhat a hullámfelhő.
A jövőben ha valaki síkvidék felett repül és hullámfelhőket lát, ne csak azt a következtetést vonja le, hogy persze a magasban erős a szél, hanem ha lehetősége van próbálja meg kihasználni azt. 
Ez a repülés talán bizonyíthatja azt is, hogy érdemes lesz, működőképes oxigén légzőkészüléket tartani a fedélzeten síkvidéki repülések alakalmával akkor is, ha az adott napon, nincs cu.cong vagy cb?
 
Szatymaz, 2016.08.22.
 
Hegedűs László
Alföldi Repülőklub