Dunakeszi, a szél 320 fokról 10-15 m/s, a látás 40-50 km. Eredetileg távrepülésre készültem, de az igen erős szél miatt felvetődött bennem a hullámrepülés gondolata is, de ha egyik sem jön össze akkor elmegyek Hasznosra lejtőzni.

Ezekkel az elképzelésekkel szálltam fel 12 óra 56 perckor. Szentedre felett oldottam le 550 m.-en. Először a Pilis emelőterét kerestem de mint kiderült a Pilis nem melózott, igy kénytelen voltam termikelni. Az erős szél miatt a termikek nehezen kihasználhatóak, rövid életűek, buborékosak, szűkek, rázósak, turbulensek voltak. Több termiket kicsavarva sodródtam hátrafelé és igyekeztem a Börzsöny második amplitúdójának az emelőterét megtalálni, közben felemelkedtem 1100 m.-re. Az emelőteret a gödi transzformátor állomástól ÉK-re 1-2 km.-re találtam meg. Az emelés kezdetben 2-3 m/s volt.

Kapcsolatba léptem a Bp. Approach-val, ez a kapcsolat az egész repülés alatt folyamatos volt. Emelkedési engedélyt 1000 m-enként kaptam, egészen 5000 m.-ig. Az emelés később lecsökkent 1-2 m/s-ra. A szél a magassággal fokozatosan erősödött, olyannyira, hogy már meg tudtam állni egy helyben. 5000 m.-en az erőssége 114 km/h volt, a hőmérséklet -15 C fok.

Az 5000 m.-t elérve átsiklottam a Börzsöny első amplitúdójába. Ide 3700 m.-en érkeztem meg, ahol az emelés 1,5-2 m/s volt. Itt is felemelkedtem 5000 m.-re, majd átsiklottam Gyöngyösre. Az emelést először Markaz felett kerestem, de nem itt, hanem a gyöngyösi repülőtértől ÉK-re 2-3 km.-re találtam meg 3400 m.-en. Itt az emelés csak 4500 m.-ig emelt, erőssége 1-1,5 m/s volt. Amikor az emelés elgyengült átsiklottam a Tepke hullámterébe. Ide 3400 m.-en érkeztem meg, és 1-2 m/s-os emelést találtam, amiben 5000m.-re emelkedtem. Az emelőtér egy kicsivel a hasznosi lejtő elött volt. (Most mivel ilyen magasan voltam a lejtőzésről lemondtam, de nem úgy mint két nappal később, amikor is újra erős szél volt, de hullám Dunakeszin nem volt. Igy átmentem Hasznosra lejtőzni, és a lejtőről 1200 m.-en átemelkedtem a hullámba, ami csak 1600 m.-ig emlelt, mert itt a szél legyengült. Ha a szél a magassággal legyengül az a hullám végét jelenti. Itt a magyarázat, hogy korábban Hasznoson a lejtőről hogyan emelkedtek át a hullámba.)

Sajnáltam a Nyikom tetején a gyengébb szélre várakozó sárkányrepülőket, mert ebben az erős szélben biztos nem tudtak volna megállni egy helyben. Ők meg bizonyára irigykedve nézhették a magasban egyre kisebbedő Nimbus-4 -t. Az 5000 m.-t elérve 180-200 km/h sebességgel átsiklottam újra a Börzsöny első amplitúdójába, ahová 2100 m.-en érkeztem meg, és 1-2 m/s-os emelést találtam. Útközben átsiklottam a Börzsöny második amplitúdóján, ahol az 1-2 m/s.-os emelésen csak keresztül utaztam, emelkedésre nem használtam ki. Itt is 5000 m.-re emelkedtem majd hátrébb siklottam a hullám merülő terében leadni a magasságot és 5 óra 33 perces repülés után leszálltam.

Érdekes repülés volt, kimondottan tiszta hullámtávrepülés. 5000 m.-es magasságokon mindenhol tovább lehetett volna emelkedni, csak Gyöngyösön gyengült el 4500 m.-en az emelés. Hullámrepülésnél rendkivűl fontos a helyismeret, korábban már mindegyik emelőtérben repültem, tudtam, hogy hol keressem és viszonylag hamar meg is találtam őket.

Jó lenne ha lenne egy 5000 km. hosszú Andokunk ahol az emelőterek szinte egybefüggően fekszenek a gerinc mögött és 5-7000 m.-es magasságon a botot addig nyomva amíg a varió ki nem nullázódik, lehetne vágtatni 2500 km.-t, vagy ennél hosszabb távot. De hát nincs, így csak a fent leírt hullámtávra van itthon lehetőség.

Dunakeszi 2001.06.03.
Hegedűs László

IGC fájl

Kép: http://accuweather.com